Hetvenegyedik rózsafej

     Feladat: 71. „Nos, akkor ezt szeretnéd csinálni?”

Páros: 27. Im Jaebum x Choi Youngjae

Érintett banda: GOT7

Műfaj: slice of life, fluff

Korhatár: +12

Figyelmeztetés: kid!youngjae

Megjegyzés: A történetben JB és Youngjae testvérek

Író: Sumire

Nos, akkor ezt szeretnéd csinálni?

Youngjae a színes építőkockák között ült. A tompa hangokra figyelt fel csupán, melyek az ajtó mögül hallatszottak, ahol tudta, hogy bátyja és édesanyja kettesben tartózkodtak. Eddig azonban egy kisebb nesz sem keltette fel érdeklődését – ezt akár az előtte elterülő játék darabjainak lebilincselő hatása is okozhatta volna, ám ez esetben a két felnőtt ügyelt arra, hogy a veszekedés halk legyen; hogy a kisgyermek ne furcsállja a kialakult feszült helyzetet.

Édesanyjuk idősödő alakja jelent meg a következő pillanatban a küszöbön. Egyenesen a kisfiú szemeibe nézett; íriszei szomorúan fénylettek, mégis szeretettel teli mosollyal jutalmazta a gyermeket mielőtt otthagyta volna őt a nappali kifakult, bolyhos szőnyegén az építőkockák társaságában.

Youngjae nem értett semmit. Látta, ahogy szülője elhagyta a lakást, majd hallotta az öreg Toyota ajtajának csapódását és a motor zilált zörgését, ám tudatáig nem jutott el az információ teljes egészében. Hatalmas, mélybarna szemeivel bátyját kezdte keresni, ám a konyha ajtaján bekukkantva sem pillantotta meg az idősebb ében hajjal körülölelt arcát, csak a számára hatalmas hűtőszekrényt és a kevésbé ijesztő pultot, melyen egy vázában árválkodó sárga rózsa hullatta elszáradt szirmait.

Lassan emelkedett fel hurkás lábaira, cumiját megszívta kétszer, majd ismét rágni kezdte, miközben tett pár lépést a másik helyiség felé. Kíváncsi pillantásokkal figyelt néhány percig némán előre, végül úrrá lett rajta ismételten a kockák iránti rajongása, minek hatására pelenkájába bújtatott fenekére huppanva vett kezébe egy zöld és egy piros darabot közülük.

Jaebum egy tányérral jött ki a konyhából, amin az aznapi ebédként szolgáló szendvicse volt pár szelet paradicsommal, s arcán boldog mosollyal figyelte a fiatal öccsét, ahogy a játékhalom közepén belefeledkezve saját világába motyogott ismeretlen szavakat, amiket csak ő értett. Szemei ugyanolyan szomorúan csillogtak, mint édesanyjáé, mikor az apró fiútól búcsúzott el, ám az ő esetében ez csak a veszekedés miatti utóhatás volt.

A tányért lerakta a kis kávézóasztalra, ami alig két méterre helyezkedett el Youngjae bolyhos játékszőnyegétől, így könnyedén lépett oda öccséhez, hogy magára vonja annak figyelmét.

- Nem vagy éhes, kicsim? – kérdése nyomán a gyermek felemelte boldogan csillogó íriszeit az idősebbre, és határozott fejrázás után felemelkedett ültéből, hogy a kockákat elejtve döcögős totyogással elsiessen a tévéállványhoz. Kisebb mérlegelés után levette a polcról a legszínesebb borítással megáldott DVD tokot, majd arcán széles vigyor jelent meg, mikor visszafordult a szőnyegnél guggoló bátyjához – a cumi szinte kiesett szájából, ám Youngjae csak ráharapva biztosította, hogy fogai segítségével véletlenül se zúduljon a padlóra.

Jaebumhoz visszasietve nyújtotta felé a tokot, ám amikor bátyja már a lejátszóba helyezte volna el a gyermek által választott lemezt, Youngjae ismét lehuppant az építőkockák közé. Összes figyelmét annak szentelte, hogy minden sárga színű darabot különválogasson a többitől.

Az idősebb elmosolyodva rázta meg hitetlenül fejét, majd törökülésben leült a kisfiú mögé, hogy hátát simogatva feltehesse következő kérdését. – Nos, akkor ezt szeretnéd csinálni? – A gyermek határozott bólogatásának köszönhetően a cumi végül a szőnyegen kötött ki, amit Jaebum gyors, reflexszerű mozdulattal kapott fel, hogy megtörölje a nyáltól fedett gumirészt, és visszarakja az alig két éves öccse szájába. Youngjae-nek szinte fel sem tűnt, mikor mögüle hangos gyerekdal zendült fel; ellenben Jaebum ijedten kapta fejét a tévére.

Végül magára hagyta öccsét a nemrégiben kapott játékával, s kényelmesen elhelyezkedett a kanapén, hogy elfogyassza ebédjét, amihez igazándiból étvágya sem volt…