Feladat: 24. „Elmosogattam.”
Páros: 3.
Zhang YiXing x Son Seungwan
Érintett
banda: EXO, Red Velvet
Műfaj: fluff
Elmosogattam
Wendy aznap este is későn
ért haza a munkából. Fázósan dörzsölte össze kezeit, ahogy átfagyott ujjai
végre valami melegséget éreztek. Odakint tomboltak a mínuszok, erre még
túlóráznia is kellett, mert az idióta főnöke nem volt megelégedve a leadott
cikkel, amit írt. Pedig mindenki szerint tökéletes volt, de a főnöknek persze,
hogy bele kellett kötnie. Szerette a munkáját, nem volt vele semmi problémája –
még a párját is annak köszönhetően ismerte meg. De mióta új főnöke lett,
egészen egyszerűen, kiszúrta őt magának. Bármit is csinált, az nem volt neki
jó, és rengetegszer bent kellett maradnia az irodában. Egy nagy sóhajjal, de
próbálta csendben levenni magáról a kabátot és a csizmát. Párja már biztosan
mélyen aludt, neki is kimerítő napja lehetett, akárcsak a lánynak. Lepakolta a
cuccait a nappaliban, vett egy gyors, forró zuhanyt, hogy átmelegedjen egy
kissé, aztán a konyhába lépett. Meglátta a reggel otthagyott mosatlanokat a
mosogatóban, de semmi kedvet nem érzett arra, hogy most neki álljon levakarni a
piszkot a tányérokról és a poharakról. Tisztában volt vele, hogy így reggel
korábban kell majd kelnie, hogy ezt megcsinálja, de jelenleg annyira fáradt
volt, hogy nem zavarta. Lekapcsolta hát a villanyt, majd halkan beosont a
hálóba, ahol párja békésen aludt. Elmosolyodott, hiszen mindig is szerette, ha
szerelme békésen alszik – ugyanis régebben voltak problémái ezzel. Gyorsan
befeküdt mellé, a férfi pedig, mintha megérezte volna, hogy párja végre
hazaért, felé fordult, és automatikusan vonta magához közelebb a lány vékony,
kimerült testét. Wendy boldogan hajtotta a fejét az izmos mellkasra, és próbált
gyorsan álomba szenderülni, hiszen már hajnali egy körül járhatott az időt.
Nem is sokkal később,
halkabb zajokra ébredt, de nem vett róluk tudomást, azt hitte, hogy még csak
álmodja. De mikor tapogatózni kezdett maga mellett, és nem találta ott
Yixinget, egy kissé megijedt. Nem tartott sokáig félelme, ugyanis az említett
éppen akkor lépett be a hálóba, majd pillanatokkal később vissza is bújt a
kellemes, meleg paplan alá, szerelme mellé.
- Hol voltál? – kérdezte
álmosan a lány, ismét párja karjai közé fészkelve magát.
- Csak a konyhában –
érkezett a halk felelet.
- Miért? Szomjas voltál?
– ölelte magához még jobban.
- Nem – tartott egy kis
szünetet. – Elmosogattam.
- Tessék? – könyökölt fel
a lány, majd ránézett a digitális órára. – Te képes voltál hajnali négykor
felkelni csak azért, hogy elmosogass? Nem vagy normális, Zhang Yixing!
- Csak kimentem egy pohár
vízért, aztán mikor megláttam, hogy ott vannak a mosatlanok… Tudtam, hogy
reggel korábban kellene felkelned, hogy megcsináld. Én pedig nem akarom, hogy
egy perccel is kevesebbet tölthess velem az ágyban – magyarázta a férfi, a
szemeibe nézve, mire Wendy szíve pocsolyává olvadt pillanatok alatt.
- Azt hiszem, legközelebb
is ott hagyom majd a mosatlant – kuncogott a lány, majd ismét visszafeküdt a
férfi mellkasára.
- Azért túlzásokba ne
essünk – mormogta Yixing, majd egy puszit nyomott a lány hajába.
Wendy mosollyal az arcán
merült álomba, hiszen tudta, hogy reggel együtt kelhet majd fel párjával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése